Korábban a húsvéti hétvége a böjt végét jelentette, ma viszont már inkább a böjt vagy diéta kezdetét, hiszen szinte már hagyománnyá váltak ilyenkor a túlzottan kiadós étkezések. Otthon családi körben, a hosszúhétvégi svédasztalnál gyakran esszük – és főleg hétfőn isszuk – túl magunkat. Néha azonban nem árt visszavenni kicsit.

A húsvétot megelőző, hamvazószerdával kezdődő és negyven napig tartó Nagyböjt keresztény hagyomány, melynek célja a testi-lelki megtisztulás, felkészülés Jézus feltámadására. Napjainkra ez a szokás veszített jelentőségéből, ma már csak az igazán eltökélt hívek tartják, a többség csak az ünnepi hétvége előtti pénteken tartózkodik a húsevéstől. És hogy mindez hogy kapcsolódik az egészséghez, szépségápoláshoz, fiatalossághoz, anti-aginghez? Mai bejegyzésünk/végé/ből kiderül.

21. századi rohanó életmódunkban egyre inkább eltávolodunk a belső igényeink szerinti élettől, a folyamatos hajtás és kifelé élt élet mellett kevés időnk jut saját magunkra, elmélkedésre, szellemi-fizikai pihenésre, holott ezek is szükségesek a kiegyensúlyozott élethez. Nem véletlen, hogy szinte minden vallásban megvan a ’lassítás’ időszaka. A keresztény kultúrkörben elsősorban a húsvéti ünnepek előtti böjti időszak jelentette az önmegtartóztatás, elmélkedés időszakát, de az advent hetei is hasonló célt szolgáltak, mintegy felkészülést a külső és belső ünnepre. (És akkor a kolostorokba visszavonuló szerzetesekről, remetékről, remeterendekről – mint például a magyar alapítású pálosok – még nem is beszéltünk.)

A mohamedán vallásnál viszont a többség még ma is tartja a ramadánt, ami egy harminc napos böjtöt jelent. Ebben az időszakban a hívők napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, ivástól, dohányzástól, nemi élettől, ahogy a dühtől, irigységtől, erőszaktól, vágytól és pletykától is. Ettől az önmegtartóztatástól várják a test és a lélek megtisztulását (sportesemények kapcsán gyakran olvashatunk olyan élsportolóktól, akiket sportversenyek, mérkőzések sem tántorítanak el az iszlám öt alappillére közé tartozó ramadán megtartásától). További érdekesség, hogy napnyugta után viszont nagy, családi étkezéseket tartanak, a szegényeknek pedig ilyenkor szinte kötelező jelleggel adakoznak.

Érdemes még megemlíteni a hinduizmust és a buddhizmust is, mint szintén elterjedt vallásokat. Előbbiből eredeztethető aszkéta szavunk (több irányzata létezik, de mindben központi szerepe van az önmérsékletnek, befelé fordulásnak), utóbbi pedig hagyományosan az elmélkedésre, a test megtartóztatásán keresztül a belső hang meghallására épít, legnagyobb gyakorlói sokszor a hegyekbe visszavonulva élnek.

Summa summarum: a lassításra szüksége van testünknek és lelkünknek egyaránt, vallástól és világszemlélettől függetlenül, hiába élünk a harmadik évezredben. Félévente, de legalább évente üljünk le néhány napra és pihenjünk. Legyen ez egy léböjt kúra, egy átmeneti hús- vagy gabonamentes diéta, egy nyaralás, egy kis bezárkózás a lakásba pár jó könyvvel, egy prémium kezelés kozmetikánkban. Rövidtávon a stressz-szintünk csökkenését, bőrünk kisimulását várhatjuk, hosszabb távon akár tartós változás, életmódváltás is lehet az eredmény. Előzzük meg a kiégést, az úgynevezett burnoutot, figyeljünk magunkra!

Végezetül a böjt pozitív élettani hatásairól röviden: szervezetünknek az emésztés önmagában is stresszt jelent, a bevitt tápanyagok minőségétől és mennyiségétől függetlenül. Ez okozza az étkezések után tapasztalható fáradtságot, tompaságot, hétköznapi nevén 'kajakómát'. Időszakos böjtölés során a szervezetnek lehetősége van magával törődni, ezért ilyenkor sokkal hatékonyabbak - az egyébként folyamatosan működő - méregtelenítő, öntisztító folyamatok. Böjtöléses időszakban a csökkent tápanyagbevitel és a méregtelenítés elősegítése miatt fogyasszunk rengeteg folyadékot, leginkább vizet vagy otthon készített, cukormentes teát. Jelentős testsúlyvesztésre néhány napos böjt után ne számítsunk, fokozott energiaszintre annál inkább!

Szervezetünk egészen biztosan meghálálja.

Ti mikor lassítotok? Ugye szoktatok? ;)

PKD