Mindannyian kiegyensúlyozott életre törekszünk. A természet kifogyhatatlan forrásai pedig rendelkezésünkre állnak ebben az esetben is. A világ legkülönbözőbb pontjain található számtalan gyógyító hatású növény hatóanyagai bármilyen mesterséges gyógymódnál hatásosabbak. Heti cikkünkben az illóolajokat helyezzük górcső alá. 

Az illóolajok története évezredekre nyúlik vissza. A közel-keleten 4-5000 évvel ezelőtt már a parfümök alapját képezték a gyógynövényekből kinyert párlatok. Egyiptomban pedig gyógyításra is használták a különböző olajokat. Majd az évek alatt az ókor királynők szépségápolási rituálék egyik alapjaként alkalmazták az aranysárga kencéket. Azonban nem csak őseink között volt népszerű az illóolajok használata, de a természetesség jegyében telő 21.századunkban is nagy divat az olajok bőrápolásra vagy gyógyításra történő felhasználása.

Hogyan érdemes használni?

Az illóolajok fogyasztása, ételben vagy italban való oldása koncentrált alkotóelemei miatt nem javasolt. Ellenben fürdővízben, arcpakolás vagy krémekbe keverve kiválóan fejti ki jótékony hatását. Érdemes figyelemben venni azt, hogy olaj lévén vízben nem oldódik, azonban mézben, tejszínben vagy más olajban remekül eloszlik. Koncentrált hatásukra való tekintettel, az illóolajokat tartósan, nagy mennyiségben kizárólag orvos felügyelete mellett ajánlott használni.

Legkedveltebb illóolajok

Teafa

Az enyhén fűszeres illatú nedűt a teafa levele adja. Sok szempontból különleges és kiemelkedik a többi olajfajta közül. A teafa illóolaja bír ugyanis a legerősebb antibakteriális hatással. Párologtatva sokat segít lelki egyensúlyunk megőrzésében, megnyugtat és eloszlatja a kimerültséget is. Extra fertőtlenítő hatása miatt arcpakolásba keverve kiválóan alkalmas pattanások, vagy egyéb bőrbetegségek kezelésére.

Citromfű

A teafaolajhoz hasonlóan a citromfű illóolaj is remek fertőtlenítő hatású. Alvászavarokra, stressz oldásra és fejfájásra is kiváló. Használd bátran párologtatva, fürdővízben vagy akár masszázs formájában is más olajban vegyítve. Zsíros bőr kezelésére pedig nem kell mást tenned, mint meleg vízbe keverned néhány cseppet.

Levendula

A levendulaolaj szintén kiváló megoldás lehet az alvászavarokkal küszködőknek. Nem véletlen, hogy leggyakrabban aromalámpás párologtatással használják fel ezt a fajta illóolajat. Mivel segít kiegyensúlyozni bőrünk pH értékét, ezért bátran alkalmazhatunk samponba balzsamban elkeverve néhány csepp levendula illóolajat. Remek megoldás lehet számodra akár száraz, akár zsíros fejbőrrel küzdesz.

Mindhárom illóolaj a test és lélek egyensúlyának fenntartásába segít. Rohanó hétköznapjaink kiváló kiegészítője. Akár egy kellemes fürdőben, vagy egy relaxáló masszázsban szeretnénk élvezni az illóolajok gyógyító hatását, biztosra vehetjük, hogy az eredmény nem marad el. Engedj magadnak egy kis kényeztetést és élvezd a természet apró ajándékait.  

Korábban a húsvéti hétvége a böjt végét jelentette, ma viszont már inkább a böjt vagy diéta kezdetét, hiszen szinte már hagyománnyá váltak ilyenkor a túlzottan kiadós étkezések. Otthon családi körben, a hosszúhétvégi svédasztalnál gyakran esszük – és főleg hétfőn isszuk – túl magunkat. Néha azonban nem árt visszavenni kicsit.

A húsvétot megelőző, hamvazószerdával kezdődő és negyven napig tartó Nagyböjt keresztény hagyomány, melynek célja a testi-lelki megtisztulás, felkészülés Jézus feltámadására. Napjainkra ez a szokás veszített jelentőségéből, ma már csak az igazán eltökélt hívek tartják, a többség csak az ünnepi hétvége előtti pénteken tartózkodik a húsevéstől. És hogy mindez hogy kapcsolódik az egészséghez, szépségápoláshoz, fiatalossághoz, anti-aginghez? Mai bejegyzésünk/végé/ből kiderül.

21. századi rohanó életmódunkban egyre inkább eltávolodunk a belső igényeink szerinti élettől, a folyamatos hajtás és kifelé élt élet mellett kevés időnk jut saját magunkra, elmélkedésre, szellemi-fizikai pihenésre, holott ezek is szükségesek a kiegyensúlyozott élethez. Nem véletlen, hogy szinte minden vallásban megvan a ’lassítás’ időszaka. A keresztény kultúrkörben elsősorban a húsvéti ünnepek előtti böjti időszak jelentette az önmegtartóztatás, elmélkedés időszakát, de az advent hetei is hasonló célt szolgáltak, mintegy felkészülést a külső és belső ünnepre. (És akkor a kolostorokba visszavonuló szerzetesekről, remetékről, remeterendekről – mint például a magyar alapítású pálosok – még nem is beszéltünk.)

A mohamedán vallásnál viszont a többség még ma is tartja a ramadánt, ami egy harminc napos böjtöt jelent. Ebben az időszakban a hívők napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, ivástól, dohányzástól, nemi élettől, ahogy a dühtől, irigységtől, erőszaktól, vágytól és pletykától is. Ettől az önmegtartóztatástól várják a test és a lélek megtisztulását (sportesemények kapcsán gyakran olvashatunk olyan élsportolóktól, akiket sportversenyek, mérkőzések sem tántorítanak el az iszlám öt alappillére közé tartozó ramadán megtartásától). További érdekesség, hogy napnyugta után viszont nagy, családi étkezéseket tartanak, a szegényeknek pedig ilyenkor szinte kötelező jelleggel adakoznak.

Érdemes még megemlíteni a hinduizmust és a buddhizmust is, mint szintén elterjedt vallásokat. Előbbiből eredeztethető aszkéta szavunk (több irányzata létezik, de mindben központi szerepe van az önmérsékletnek, befelé fordulásnak), utóbbi pedig hagyományosan az elmélkedésre, a test megtartóztatásán keresztül a belső hang meghallására épít, legnagyobb gyakorlói sokszor a hegyekbe visszavonulva élnek.

Summa summarum: a lassításra szüksége van testünknek és lelkünknek egyaránt, vallástól és világszemlélettől függetlenül, hiába élünk a harmadik évezredben. Félévente, de legalább évente üljünk le néhány napra és pihenjünk. Legyen ez egy léböjt kúra, egy átmeneti hús- vagy gabonamentes diéta, egy nyaralás, egy kis bezárkózás a lakásba pár jó könyvvel, egy prémium kezelés kozmetikánkban. Rövidtávon a stressz-szintünk csökkenését, bőrünk kisimulását várhatjuk, hosszabb távon akár tartós változás, életmódváltás is lehet az eredmény. Előzzük meg a kiégést, az úgynevezett burnoutot, figyeljünk magunkra!

Végezetül a böjt pozitív élettani hatásairól röviden: szervezetünknek az emésztés önmagában is stresszt jelent, a bevitt tápanyagok minőségétől és mennyiségétől függetlenül. Ez okozza az étkezések után tapasztalható fáradtságot, tompaságot, hétköznapi nevén 'kajakómát'. Időszakos böjtölés során a szervezetnek lehetősége van magával törődni, ezért ilyenkor sokkal hatékonyabbak - az egyébként folyamatosan működő - méregtelenítő, öntisztító folyamatok. Böjtöléses időszakban a csökkent tápanyagbevitel és a méregtelenítés elősegítése miatt fogyasszunk rengeteg folyadékot, leginkább vizet vagy otthon készített, cukormentes teát. Jelentős testsúlyvesztésre néhány napos böjt után ne számítsunk, fokozott energiaszintre annál inkább!

Szervezetünk egészen biztosan meghálálja.

Ti mikor lassítotok? Ugye szoktatok? ;)

PKD