Nincsenek véletlenek. Hetek óta készül egy nagyobb lélegzetvételű cikk, de mindig eszembe jutnak olyan témák, amik épp az adott heti számhoz relevánsak – tehát most vagy soha megírandóak. Múlt héten a felnőttkorba ért, 21. bejegyzésünk volt ez az apropó, ezúttal pedig a 22 éves Sziget Fesztivál a soros a 22. MenKedd-ben.

Az igazi indok azonban nem is ez, sokkal inkább, hogy idén először szerény személyem is kilátogatott, amire a fesztivál történetében eddig nem volt példa. Külső és belső szépségápolással csak részben foglalkozó, abszolút szubjektív beszámoló következik egy elsőbálozó Szitizen tollából.

Előtte

Nem elhanyagolható mennyiségű előítélet létezik a fiatal és kevésbé fiatal fesztiválozókkal kapcsolatban, ezért is áll távol sokaktól ez a világ, holott rengeteg lehetőség adódik ilyenkor is a külsőnk ápolására: szép idő esetén gondtalanul napozhatunk, míg esős időben néhány óra elteltével szinte bárhol remek iszap- vagy sárpakolást tehetünk fel. Fizikai edzésre vágyók pedig bártan birkózhatnak hűsítő pocsolyákban. Megfelelő színpad kiválasztása esetén mindezt a számunkra kedves zenei aláfestés mellett.

Ha személyes kapcsolatomtól indulnék, sokáig csak az ’ülök a fa tetején’ Kistehén figuráján keresztül ismertem a Szigetet, aztán jött a ’Ki a király?’, majd a ma már stand-up-os Janklovics Péter-rel készült ’zenés-táncos-napközi’ ’prodidzsájjal’, ’Petijegy’-el. Valljuk meg, az ezen reklámok általi tinédzser kori szemráncolás nem tesz jót a bőr rugalmasságának. Tehát még kint sem voltam, máris ártott a szépségemnek.

Közben

Egy szép szerdai napon azonban, belépve a fesztivál területére nem azt kaptam, amit a legtöbb szülő elképzel, mikor elengedi gyermekét: füstölgő, különféle okokból dülöngélő tömegek helyett mosolygó, jókedvű, kis hazánkban szokatlanul jókedvű emberekkel találtam szemben magam. Rögtön meg is értettem, mit szeret ebben az, akit már elkapott a fesztivál-, vagy a már külön vírustörzzsé vált Sziget-láz.

Itt ugyanis nincsenek gondok, problémák – azokat a külföldiek a repülőn, vonaton, a magyarok a K-hídon, vagy a közeli Auchanban felejtik. Ide mindenki szórakozni jön, amit többnyire mások direkt zavarása nélkül tesz, így lesz közvetlen és oldott a hangulat. Magyar szót nap közben a személyzeten kívül tényleg nemigen lehet hallani, cserébe gyakorolhatjuk nyelvtudásunkat, megismerkedhetünk más nemzetek (leginkább holland és német) gondolkodásmódjával, kultúrájával vagy épp kulturálatlanságával. Az árak színvonala közelít a nyugat-európaihoz, tehát akár ott is érezhetnénk magunkat – nem véletlen a fesztiválköztársaság elnevezés sem. A programkínálatot érdemes hetekkel korábban elkezdeni nézegetni, ugyanis rendkívül színes, talán az sem tud mindent megnézni, aki a rendezvény teljes ideje alatt kint van.

Egyvalamit azonban itt se felejtsünk: a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztását. Jelentsen ez bármit is… :)

Utána

A végére visszakanyarodnék a szépségápoláshoz: itt leginkább a belsőn keresztül ápolhatjuk a megjelenésünket: a belülről sugárzó gondtalanság és ellazultság, a well-ness látszik rajtunk, kisimulunk, elengedjük megjelenésünk legnagyobb ellenségét: a stresszt, a szürke hétköznapokat. Persze nem árt a mérték, ezt a kúrát sem ajánlott túlzásba vinni! Egy hét szigetelés után már a lelki béke sem ragyogja túl a nem alvást és a mulatozást.

Kisimulva, szellemileg kiengedve ébredtem reggel. Remek élmény volt, csak ne kellett volna rögtön dolgozni menni, visszazökkeni – ráadásul egy esős hajnallal (mert az élet a legjobb rendező)…

Összességében azt mondhatom: mindenkinek tudom ajánlani, de mindenkinek másért. Itt biztosan mindenki megtalálja, keressen bármit is!

Ti jártatok már fesztiválon? Hogyan éltétek meg az első ilyen élményetek?

PKD

Vagy mégis? A múlt héten ígért, húszas éveinkről szóló poszt megérkezett. Lássuk hát, mit is kell tennünk azért, hogy a következő évtizedek a lehető legkevésbé látszódjanak meg rajtunk!

Blogunk tematikájához hűen ezúttal is elsősorban az anti-aging irányából közelítjük meg a helyzetet, de azért adunk még egy kis útravalót a végén más szempontból is. A lényeg az általunk is sokszor, szinte unásig emlegetett megelőzés illetve megalapozás – ha fiatalon lefektetjük az alapokat, azokra hosszú távon is stabilan tudunk majd építkezni.

Bőr

Bőrünk az elsőszámú és legnagyobb védőrétegünk, hiszen általa érintkezünk legtöbbször és legnagyobb felületen a minket körülvevő világgal – ez egyúttal azt is jelenti, hogy mások ezt látják meg rajtunk először, nagyban befolyásolja tehát az első benyomást. Borotválkozásnál figyeljünk a bőr alapos megtisztítására és felpuhítására a borotvahab felvitele előtt és után, egyébként nem kell túlzásokba esni, férfiak vagyunk. Heti egyszeri bőrradírozás, férfiak számára kifejlesztett hidratáló krémek használata (legalább az arcon, de az ápolt kezek is hasonlóan fontosak!), valamint természetesen after shave termékek alkalmazása tökéletesen elegendő. A szoláriummal és a napozással pedig mértékkel, harminc felett hamar megbánjuk ha túlzásba estünk, de akkor már késő... Problémás bőr esetén félévente, normál esetben évente, leginkább tavasszal ajánlott kozmetikus segítségével kitisztíttatni arcbőrünket.

Szőrzet

Itt stratégiailag csak a haj fontos, a többi helyen lényegesen kisebb eséllyel tudunk visszafordíthatatlan károkat okozni vagy megalapozni (értsd: hajhullás, kopaszodás). Természetesen vannak genetikai okok is, így a télen-nyáron sapkahordás és a -20 fokban is csupasz kobak között érdemes megtalálni az arany középutat. Az arc és a test szőrzete ezekben az években leginkább kísérletezés alanya, menjen avagy maradjon a bunda, és ha marad, akkor mennyi és hogyan – de ebbe valószínűleg az éppen aktuális hölgypartnernek is van beleszólása. És akkor a szemöldök szedését még meg sem említettük!

Fogak, szájhigiénia

Az egyik legfontosabb ebben a kérdéskörben a száj és a fogak. Fogaink híresen sérülékenyek, és ha egyszer valami elindult, onnantól nagy valószínűséggel gondoskodunk fogorvosunk magasabb életszínvonaláról. Mindössze napi kétszeri fogmosás, egyik alkalommal előtte fogselyemmel kitisztítva a fogközöket sok időt, pénzt és kellemetlenséget spórolhat meg nekünk a következő évtizedekben.

Edzés, étkezés

Egy fiatalabb korban felépített jó, erős és dinamikus fizikum (megfelelő karbantartás mellett) végigkísérhet az életen. Aki már gyermekkorában elkezdi a sportot, az vitathatatlan előnyben van, azonban sosem késő, pláne nem húszas éveink alatt! Ha sport és mozgás, akkor minél hamarabb annál jobb, de a később is jobb, mint a soha! A lényeg a következetesség és a változatosság: minél többféle mozgásformát gyakorlunk (nem végzünk, gyakorlunk!), annál komplexebb fizikumot érhetünk el. Az egyik legösszetettebb a crossfit, de ezt csak profi edző irányítása alatt kezdjük el, különben többet árthat, mint használ!

Természetesen nincs jó és egészséges test megfelelő tápanyagok bevitele nélkül. Sosem szabad elfelednünk, hogy szervezetünk csak abból tud építkezni, amit biztosítunk neki alapanyagot. A változatos, kiegyensúlyozott étrend elkezdése és megszokása 20-as éveink egyik legfontosabb feladata kellene, hogy legyen!

Emellett ajánljuk még húszas éveinkre: utazzunk, ismerkedjünk emberekkel és kultúrákkal, ezáltal önmagunkkal, a világgal, az élettel, tanuljunk magunk és mások hibáiból, szeressünk, tanuljunk nyelveket vagy ami éppen érdekel, építsünk kapcsolatokat. Használjuk ki míg nyitottabbak és befogadóbbak vagyunk!

Ti figyeltek, figyeltetek ezekre ezekben az éveitekben? Mit tanácsolnátok még a fiatoloknak?

PKD

Ha nem is folyamatosan, de azért már itt a jó idő, itt az ideje kimozdulni a kertbe napozni, kertészkedni, bevállalósabbak akár a kerítésen is kilépnek, a szabadba kirándulni. A természetjárásnak rengeteg előnye van, egyetlen kicsi hátránya azonban bármelyik alfahímet képes ledönteni a lábáról, akár hosszabb távon is: ez pedig a kullancs.

Kirándulni jó: éljünk nagyvárosban, kisvárosban, faluban, tanyán, mindig tartogat újabb élményeket és ismeretlen helyeket a közvetlen környezetünk is, nem kell feltétlenül kocsiba ülni, és elfurikázni egy ismertebb kirándulóhelyre. Ha mégis így döntenénk, a választék hihetetlenül széles: Magyarországon 10 nemzeti park és szinte megszámlálhatatlan tájvédelmi körzet várja a felelősségteljes és nem szemetelő felfedezőket (valamint 22 borvidék, ha valaki kifejezetten a szőlészetek látványát és ízvilágát kedveli, netán termékeit).

Aki magasabbra törne, komolyabb hegyek meghódításához is kiváló felkészülési lehetőséget kínálnak a hazai hegyek – az alap erőnlétet minden sikeres hegymászónk itthon szerzi meg (a néhai Erőss Zsolt, de például Klein Dávid is). Ha önmagunktól kevés a motiváció, vállalkozhatunk teljesítménytúrákra is, itt még egy kis versenydrukk is húz magával – de persze ezek programok is felfoghatók családi kirándulásként, kicsit komolyabb távval, de szervezett keretek között, minimális nevezési díj ellenében.

Ahhoz, hogy ezek az élmények kellemes emlékként ülepedjenek le, a sportsérülések megelőzése mellett érdemes elővigyázatosnak lenni a kullancsokkal szemben is. Bár nem tűnik reális veszélynek, hiszen gyermekkorában kiből ne szedtek volna ki kullancsot, ezek a kis vérszívók azonban már nem olyan ártalmatlanok, mint akkoriban: sokkal többen vannak, és sokkal nagyobb arányban is fertőzöttek. A korábban a közparkokban és akár kertekben is ellenük használt vegyszert ugyanis betiltották, így már a városokba is bejutottak, éppen a kirándulók, vagy a bekóborló vadállatok révén. Alább felsorolunk néhány alapvető tippet, amivel megelőzhetjük a további fejfájást.

Otthon/kertben: Rendszeres vágással tartsuk röviden a füvet, valamint ne hagyjunk eldzsungelesedni részeket, mert ezeken a nedves, árnyákos helyek nyújtanak menedéket számukra a napsütés és a kiszáradás elől.

Erdei kirándulás, piknikezés: Lehetőleg ne hagyjunk szabadon bőrfelületet, viseljünk zárt cipőt, hosszúnadrágot, hosszú ujjú felsőt és sapkát, így kevésbé érzékelik a test hőjét és illatát. A szúnyog és kullancsriasztó természetesen emellett is ajánlott, biztos ami biztos. Ha letelepedünk falatozni, sütögetni, ajánlott egy plédet leteríteni, és arra heveredni – egy igazi férfinak ez a kis plusz cipelés meg sem kottyan a családja egészségéért cserébe (a kullancsok nem ugrálnak a fáról, leginkább a fűből vagy a bokrokról másznak ránk). A vadcsapásokat érdemes kerülni, ezek az állatok a leggyakoribb hordozók, így útvonalaik hemzsegnek a kis élősködőktől.

+1. Önvizsgálat: természetjárás után érdemes este, fürdésnél alaposan átnézni magunkat – párunk is biztos szívesen segédkezik bizonyos területeken – hiszen a kullancsok órákon keresztül helyezkednek, nem szeretik a szabad bőrfelületeket, sokkal inkább a hajlatokat, ahol védettebbek, és a bőr is vékonyabb. Amennyiben váratlan vendégre lelünk, aki kicsit már be is fúrta magát, semmiképpen se kezdjünk házi praktikákkal kísérletezésbe, csak a patikákban kapható kullancskanállal lehet biztonságosan eltávolítani, de a legjobb, ha orvosra bízzuk.

+2. Kedvenceink védelméről se feledkezzünk meg: a bolhanyakörv, vagy a különböző riasztócseppek használata számukra is életmentő lehet – ha pedig velünk tartanak a természetbe, nem hozzák magukkal bundájukban újdonsült kis barátaikat a kertbe.

És hogy miért érdemes figyelni mindezekre? Hazánkban minden 10. kullancs Lyme-kórral fertőzött, átlagosan minden 2000. pedig vírusos agyvelő- vagy agyhártyagyulladással. Egyik megbetegedés sem játék, csípés esetén legjobb, ha szakorvoshoz fordulunk (nekem személy szerint mindhárom megbetegedés előfordult már ismerőseim körében, némelyik igen komoly szövődményeket okozva).

Amennyiben további kérdés, esetleg valamelyik megbetegedés gyanúja merül fel, keressétek bizalommal partnerünket, Magyarország legelismertebb szakorvosnőjével: Kullancs- és csípésközpont.

Ti szoktatok kirándulni? Volt már valamilyen kellemetlen tapasztalatotok?

PKD

Vagy mégis. Vagy még nem, de később lesz. A napozás hasznos, egészséges (testünk ilyenkor nagy mennyiségű D-vitamint szintetizál) és kellemes időtöltés tud lenni a hőségben, főleg vízparttal párosítva, de azért nem árt egy minimális tudatosság és odafigyelés a nagy kényelmesség közepette – bőrünk, kinézetünk, de akár életünk is múlhat rajta. Következzék tehát a múlt héten említett szendvics felső, szezámmagos része!

Kezdjük a pozitívumoknál: a napozás jó. Szép barnák leszünk tőle, amit manapság nyáron már szinte elvárnak. A fehér bőrt rögtön sápadtnak bélyegzik, óvatosan érdeklődnek milyen betegségben szenvedünk, miért nem sikerült egészséges színre szert tennünk – ellentétben a 19-ik századdal, amikor a napbarnított bőr a földeken dolgozó nép jellegzetessége, sőt bélyege volt, míg az udvarházak urai, de leginkább hölgyei porcelánfehér bőrükkel (szó szerint) villogtak, napernyővel óvva ékességüket.

De amiért igazán jó a napsütés, az a D-vitamin. Az utóbbi években sokat vizsgált, zsírban oldódó vitamin ma igazi sláger: a legtöbb életmódportál csodaszerként írja le, ami nem feltétlenül áll messze a valóságtól. Hiányában könnyebben fertőződünk meg vírusoktól és baktériumoktól, pótlása segíthet megelőzni olyan, ma civilizációsnak nevezett betegségek kialakulását, mint a rák, a 2-es típusú (életmód miatt kialakuló) cukorbetegség, a sclerois multiplex és más autoimmun betegségek, de jelentősen javíthat az asztmás betegek és allergiások panaszain is (korábban elsősorban a kalcium felszívódását segítő hatóanyagként ismerték, ezért az angol-kór kapcsán talán már hallottunk róla). A napfény hatására termelődő D-vitamin sokkal hatékonyabb, mint a pótlással, étrend-kiegészítőkkel a szervezetbe juttatott, ezért egyes orvosok gyakran adott kezelések részeként ajánlják pácienseiknek szolárium használatát a téli hónapokban, a tablettás bevitel helyett vagy mellett.

Érdemes azonban vigyázni a napsugarakkal. Az ózonréteg vékonyodása miatt a nyári hónapokban nem ritkán már 15-20, a tűző napon eltöltött perc után bőrpír jelentkezhet, nem csak az érzékeny bőrűeknél. A napégés pedig nem játék: komolynak a másnapra sem múló, húzódó, irritált pirosodás tekinthető, életünk során már egy ilyen alkalom is (a többszöri leégés pedig halmozódva) jelentősen megnöveli a rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) későbbi kialakulásának esélyét, ami az egyik legagresszívabb, leghamarabb áttéteket képző daganattípus. Emellett pedig a túlzásba vitt napozás, vagy akár szoláriumozás a fokozott igénybevétel miatt öregíti bőrünket, semlegesítve a D-vitamin anti-aging hatásait.

Mit tehetünk, mire figyeljünk?

Ha tudjuk szabályozni, hogy mikor tartózkodjunk a napon, akkor lehetőleg 11 órától délután 3-ig ne merészkedjünk ki az árnyékból. Ha mégis kimegyünk, legalább ebben az időszakban használjunk bőrtípusunknak megfelelő napvédő krémet vagy olajat. Ezek faktorszáma azt jelöli, hány perccel hosszabbítják meg a napon, leégés eltölthető időt (gyakorlatilag azért egy órás védelmet mindegyik biztosít). 15-20-as faktorszám alatt nem érdemes nézelődni, az érzékeny bőrűek (és a sok anyajeggyel, szeplővel rendelkezők) inkább 30-35 körül indítsanak. Ne ódzkodjunk ezektől a termékektől – amellett, hogy védelmet biztosítanak, ápolják bőrünket, sőt még a barnulást is elősegítik, természetesen égés nélkül.

Vízparton pihenve a napvédő termék felvitele és alapos elkenése után érdemes várni 10-15 percet, mielőtt egy kis csobbanással hűtenénk agyvizünket, nehogy lemossuk a védelmet.

Érdemes lehet továbbá megvizsgáltatni a bőrünk mélyebb, nem látható rétegeinek állapotát is. Ehhez nem kell műtét, elég egy Visia arcdiagnosztikai vizsgálat, ami különböző szögekből készített fényképeken mutatja meg az eltömődött pórusok mellett például az eddigi napozások okozta hatásokat, melyek láthatóvá csak évek múlva válnak majd. Én már kipróbáltam (tehát férfiakat is szívesen fogadnak), többek között az ezt követő konzultáción hallottak alapján írom ezt a bejegyzést is.

+1. Napszemüveg! Ez a találmány sem ellenünk van, éljünk hát vele! Ha hunyorognunk kell a túlzottan erős fénytől, vegyük fel, mert ezzel megvédhetjük szemünket a károsodástól, valamint a szemünk sarkában rejtőzködő szarkalábakat sem erősítjük tovább. Legjobb, ha polárszűrős napszemüveget vásárolunk, mert ez nem csak a vízszintesen érkező UV sugarakat szűri meg, hanem a visszaverődőeket is (jobb üzletekben vannak olyan speciális tükrök, amint tesztelhetjük ezt a funkciót). A látása mindenkinek meg kell, hogy érjen ennyit (kékszeműeknek meg pláne)!

Azt pedig remélem mondanom sem kell, hogy közvetlenül a Napba nem nézünk, sem napfelkeltekor, sem naplementekor, mert hamarosan már nem lesz mit nézni, ilyenkor is ugyan olyan káros szemünkre, csak a fénye gyengébb!

Nektek van kellemetlen, napégős, szemfájdítós tapasztalatotok?

PKD