Manapság a napszemüveget már elsősorban kiegészítőként viseljük, nem a funkciója miatt. Érdemes azonban itt is tudatosan választani, ezzel hosszú távon sokat tehetünk saját egészségünkért és megjelenésünkért. Ne csak bőrünket védjük a napsütésben, óvjuk szemünk világát is!

A Napból érkező ultraibolya-sugárzás egy részét a légkör és az ózonréteg megszűri (UV C-t teljes mértékben, UV B egy részét), egy része azonban eléri a földfelszínt (UV A és UV B), tehát saját érdekünkben célszerű védekezni ellene. Amellett, hogy az erős fény miatt ráncoljuk a homlokunk, ezáltal mélyítjük a barázdákat, így elősegítve a ráncok kialakulását, a vakító hatás könnyen balesetveszélyt idézhet elő a közlekedésben.

Ha az esztétikai kérdéseken túl vagyunk, kiválasztottuk a nekünk formailag tetsző darabot, az alább pontokba szedett tippek segíthetnek megelőzni, hogy egy olyan terméket vásároljunk meg, ami többet árt, mint használ.

Minden esetben kötelező feltüntetni a napszemüvegen:

1. a gyártó vagy forgalmazó nevét, címét;
2. a ’CE’ jelölést, ami a termékmegfelelőségi tanúsítvány meglétét jelenti;
3. a filterkategóriát (2-3. kategória az ideális többnyire):
   1. 0. kategória: enyhén színezett, vagy tiszta lencse;
   2. 1. kategória: enyhén színezett lencse, részben felhős időre;
   3. 2. kategória: közepesen színezett lencse, átlagos napsütéses időre;
   4. 3. kategória: sötét lencse, erős napsütéses időre;
   5. 4. kategória: nagyon sötét lencse, kifejezetten erős napsütéses időre ajánlott;
4. az UV 400-as jelölés pedig a 100%-os UV sugárzás elleni védelmet jelöli (ezt optikus szaküzletekben kérésre bármikor, ingyen ellenőrzik – érdemes vásárlás előtt, illetve bizonytalan eredetű, olcsóbb termékeknél vásárlás után megtenni, mert a nem megfelelő lencse komoly, maradandó látáskárosodásokat okozhat.

A polarizált lencse védelme még összetettebb, hiszen ez nem csak a szemből érkező sugárzást képes megszűrni, hanem a talajról visszaverődőeket is, ezért gépjárművezetéshez, horgászathoz, vitorlázáshoz kifejezetten optimális választást jelent. A polár szűrő meglétét speciális tükörrel, vagy két polarizált lencséjű szemüveget merőlegesen egymás mögé tartva (ilyenkor nem látunk át a lencséken) magunk is ellenőrizhetjük.

Végül pedig részben hasznos információként, részben egyfajta ’good to know’-ként a különböző színű lencsék hatásait, előnyeit-hátrányait ismertetjük.

Barna: növeli a kontraszt- és mélységlátást, élesíti a színeket, nyugtatja a szemet – erős napsütés esetén ideális.

Szürke: természetes árnyalat, legkevésbé ez torzítja a színeket.

Zöld: gyengébb fényviszonyok esetén lehet ideális.

Sárga: fokozza az élességet, ezért hasznos lehet rossz látási viszonyok között (köd, hóesés, erős zápor), erős fényben viszont pont emiatt zavaró.

Kék: nem ajánlott, tartós viselés esetén negatívan befolyásolhatja a színérzékelést.

Ti mennyire tudatosan vásároltok napszemüveget? Odafigyeltek a szemetek védelmére is?

PKD

Nyáron sokszor problémát jelent stílusosnak lenni és komfortosan érezni magunkat egyazon ruhadarabban: erre kínál megoldást a len. Ez a szövet a tökéletes választás a kánikulában (legyen szó egy kávéról, esti kerti partyról, vagy akár üzleti tárgyalásról) hiszen egyszerre könnyű és szellős, mégis van fénye, tartása, eleganciája.

A len az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye, már az egyiptomi múmiákat is lenvászonba tekerték balzsamozás után, de később más kultúrákban készítettek belőle ruhát, kötelet, vagy éppen hálót. Textilipari felhasználása mellett évszázadok óta fogyasztjuk magját is magában, péksüteményeken, lenmagpehelyként előkészítve, vagy a mag hidegen sajtolt olaját, mely az egyik legjobb növényi eredetű omega-3 forrásként remek anti-aging hatóanyag.

A len anyagú ruhadarabok sajátosságai

Az anyag tömegét a szabászatokban gramm per négyzetméterben szokás mérni: 200-250 gramm per négyzetméterig számítanak nyárinak az öltönyök, az ennél nehezebbek általában már az őszi-téli kollekció darabjai. A szövés tömörsége szintén nagymértékben befolyásolja egy anyag nyárias voltát, például az igen laza szövésű len még 280 grammos tömegével együtt is kifejezetten alkalmas a legmelegebb nyári hónapokra, míg egy téli öltöny 300-350, sőt akár 500 gramm anyagot is tartalmazhat négyzetméterenként.

Ing

Amennyiben inget készülünk vásárolni, mindig a hosszú ujjú verziót részesítsük előnyben, a rövidujjút hagyjuk meg egyenruhának – ez hasonló bűnnek minősül, mint egy baseball sapka viselése. Egy feltűrt vagy visszahajtott, fehér hosszú ujjú ing szövet vagy szalmakalappal (legjobb esetben egy eredeti Panama kalappal) sokkal elegánsabb és hangsúlyosabb megjelenés biztosít, mint az előbb említett verzió.

Zakó

Ha zakót, vagy komplett öltönyt szeretnénk len anyagból, természetesen szintén javasolt a világos színek közül választani. Egy homokszínű, fehér, esetleg világosszürke anyag kiválóan kombinálható az alap fehér inggel, de az élénk színekkel is remekül passzolnak.

+1.

Végezetül pedig, ha már a kalap szóba került, említsük meg a lábbeli kérdését is: a szandált és a flip-flop papucsot még zokni nélkül is felejtsük el, helyettük inkább fedezzük fel a mediterrán országok kedvencét: a hasított bőr mokaszint. Titokzoknival vagy anélkül, ezzel tehetjük teljessé stílusos nyári ruhatárunkat, mert az egyik legjobb anti-aging maga a stílus (természetesen nem csak az öltözködésben)!

Nektek van már valamilyen könnyedebb, nyári anyagú elegáns darab a ruhatáratokban?

PKD

Vagy mégis. Vagy még nem, de később lesz. A napozás hasznos, egészséges (testünk ilyenkor nagy mennyiségű D-vitamint szintetizál) és kellemes időtöltés tud lenni a hőségben, főleg vízparttal párosítva, de azért nem árt egy minimális tudatosság és odafigyelés a nagy kényelmesség közepette – bőrünk, kinézetünk, de akár életünk is múlhat rajta. Következzék tehát a múlt héten említett szendvics felső, szezámmagos része!

Kezdjük a pozitívumoknál: a napozás jó. Szép barnák leszünk tőle, amit manapság nyáron már szinte elvárnak. A fehér bőrt rögtön sápadtnak bélyegzik, óvatosan érdeklődnek milyen betegségben szenvedünk, miért nem sikerült egészséges színre szert tennünk – ellentétben a 19-ik századdal, amikor a napbarnított bőr a földeken dolgozó nép jellegzetessége, sőt bélyege volt, míg az udvarházak urai, de leginkább hölgyei porcelánfehér bőrükkel (szó szerint) villogtak, napernyővel óvva ékességüket.

De amiért igazán jó a napsütés, az a D-vitamin. Az utóbbi években sokat vizsgált, zsírban oldódó vitamin ma igazi sláger: a legtöbb életmódportál csodaszerként írja le, ami nem feltétlenül áll messze a valóságtól. Hiányában könnyebben fertőződünk meg vírusoktól és baktériumoktól, pótlása segíthet megelőzni olyan, ma civilizációsnak nevezett betegségek kialakulását, mint a rák, a 2-es típusú (életmód miatt kialakuló) cukorbetegség, a sclerois multiplex és más autoimmun betegségek, de jelentősen javíthat az asztmás betegek és allergiások panaszain is (korábban elsősorban a kalcium felszívódását segítő hatóanyagként ismerték, ezért az angol-kór kapcsán talán már hallottunk róla). A napfény hatására termelődő D-vitamin sokkal hatékonyabb, mint a pótlással, étrend-kiegészítőkkel a szervezetbe juttatott, ezért egyes orvosok gyakran adott kezelések részeként ajánlják pácienseiknek szolárium használatát a téli hónapokban, a tablettás bevitel helyett vagy mellett.

Érdemes azonban vigyázni a napsugarakkal. Az ózonréteg vékonyodása miatt a nyári hónapokban nem ritkán már 15-20, a tűző napon eltöltött perc után bőrpír jelentkezhet, nem csak az érzékeny bőrűeknél. A napégés pedig nem játék: komolynak a másnapra sem múló, húzódó, irritált pirosodás tekinthető, életünk során már egy ilyen alkalom is (a többszöri leégés pedig halmozódva) jelentősen megnöveli a rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) későbbi kialakulásának esélyét, ami az egyik legagresszívabb, leghamarabb áttéteket képző daganattípus. Emellett pedig a túlzásba vitt napozás, vagy akár szoláriumozás a fokozott igénybevétel miatt öregíti bőrünket, semlegesítve a D-vitamin anti-aging hatásait.

Mit tehetünk, mire figyeljünk?

Ha tudjuk szabályozni, hogy mikor tartózkodjunk a napon, akkor lehetőleg 11 órától délután 3-ig ne merészkedjünk ki az árnyékból. Ha mégis kimegyünk, legalább ebben az időszakban használjunk bőrtípusunknak megfelelő napvédő krémet vagy olajat. Ezek faktorszáma azt jelöli, hány perccel hosszabbítják meg a napon, leégés eltölthető időt (gyakorlatilag azért egy órás védelmet mindegyik biztosít). 15-20-as faktorszám alatt nem érdemes nézelődni, az érzékeny bőrűek (és a sok anyajeggyel, szeplővel rendelkezők) inkább 30-35 körül indítsanak. Ne ódzkodjunk ezektől a termékektől – amellett, hogy védelmet biztosítanak, ápolják bőrünket, sőt még a barnulást is elősegítik, természetesen égés nélkül.

Vízparton pihenve a napvédő termék felvitele és alapos elkenése után érdemes várni 10-15 percet, mielőtt egy kis csobbanással hűtenénk agyvizünket, nehogy lemossuk a védelmet.

Érdemes lehet továbbá megvizsgáltatni a bőrünk mélyebb, nem látható rétegeinek állapotát is. Ehhez nem kell műtét, elég egy Visia arcdiagnosztikai vizsgálat, ami különböző szögekből készített fényképeken mutatja meg az eltömődött pórusok mellett például az eddigi napozások okozta hatásokat, melyek láthatóvá csak évek múlva válnak majd. Én már kipróbáltam (tehát férfiakat is szívesen fogadnak), többek között az ezt követő konzultáción hallottak alapján írom ezt a bejegyzést is.

+1. Napszemüveg! Ez a találmány sem ellenünk van, éljünk hát vele! Ha hunyorognunk kell a túlzottan erős fénytől, vegyük fel, mert ezzel megvédhetjük szemünket a károsodástól, valamint a szemünk sarkában rejtőzködő szarkalábakat sem erősítjük tovább. Legjobb, ha polárszűrős napszemüveget vásárolunk, mert ez nem csak a vízszintesen érkező UV sugarakat szűri meg, hanem a visszaverődőeket is (jobb üzletekben vannak olyan speciális tükrök, amint tesztelhetjük ezt a funkciót). A látása mindenkinek meg kell, hogy érjen ennyit (kékszeműeknek meg pláne)!

Azt pedig remélem mondanom sem kell, hogy közvetlenül a Napba nem nézünk, sem napfelkeltekor, sem naplementekor, mert hamarosan már nem lesz mit nézni, ilyenkor is ugyan olyan káros szemünkre, csak a fénye gyengébb!

Nektek van kellemetlen, napégős, szemfájdítós tapasztalatotok?

PKD