Előző heti bejegyzésünkben a fogápolást vettük górcső alá, ezen a héten pedig a témát továbbfűzve egy napjainkban egyre népszerűbb és egyre többeknek elérhetővé váló lehetőség következik: a fogfehérítés.

Ami néhány évvel ezelőtt szinte magát Hollywoodot, de legalábbis jólétet és egyfajta státuszt jelentett, mára a technológia fejlődésének köszönhetően egyre szélesebb kör számára vált elérhetővé. Ki ne szeretne mindenféle anti-aging kezelések nélkül egy csábos mosollyal éveket fiatalodni, vagy akár csak magabiztosabbá válni? Az alábbiakban sorra vesszük a legelterjedtebb módszereket a vakítóan fehér mosoly eléréséhez, vagy éppen megtartásához. A mosoly mindenkinek jól áll, de álljon nekünk a legjobban!

Megelőzés

Ahogy általános egészségünk, úgy fogsorunk egészsége is az ’az vagy, amit megeszel’ alapon működik, az örökletes tényező és az elfogyasztott ételek és a bevitt tápanyagok jelentősége körülbelül 40/60. Az előző bejegyzésben említett szájápolási alapok elsajátítása mellett a legfontosabb, hogy lehetőleg kerüljük az olyan színező hatású dolgokat, amilyen a rendszeres dohányzás vagy kávézás, de a bor és tea is okozhat idővel elszíneződést. Ha ezt túlzásnak érezzük, legalább arra figyeljünk, hogy ezeket a tevékenységeket ne gyümölcsfogyasztás vagy fogmosás után végezzük, mert ilyenkor a fogak a zománc igénybevétele miatt könnyebben színeződnek. Fontos, hogy orvosi fehérítést csak egészséges fogakon végeznek!

Otthon – fehérítő hatású fogkrém

Szinte minden reklámblokkban találkozunk velük, ezért – és könnyű elérhetőségük miatt – a legnépszerűbb és legáltalánosabb fogfehérítők a fogkrémek. Tartós eredményt azonban ne várjunk tőlük, a közvetlenül a fogmosás után esetlegesen (nem mindenkinél) tapasztalható hatás csak optikai, krémek összetételének köszönhető, így a nap folyamán hamar lekopik.

Otthon – fogkrém helyett

Sokan hisznek a szódabikarbóna univerzális fehérítő erejében, de talán nem véletlenül nem használunk mosóport sem fogmosáshoz, pedig az is fehéríti a ruhákat… Egy fokkal jobb opció a fogkrém valamilyen okból történő mellőzése esetére a fogpor, bár ez inkább a fogorvos által végzett fogfehérítés utóápolására alkalmas, és maximum heti 2x ajánlott, különben a fogzománcunkat is lesikálhatjuk. Aki esküszik a szódabikarbónára, lelke rajta, de heti kettőnél gyakrabban ezt se alkalmazzuk!

Otthon is meg nem is, rendelőben is meg nem is

A zselés fogfehérítésnél két lehetőség közül választhatunk: a hosszabb ideig tartó, részben otthon is elvégezhető, illetve az egyszeri, fogorvosnál történő opciók vannak. Mindkét eshetőségnél a fogorvos először készít egy sínt fogaink lenyomata alapján. Ezután az otthoni verziónál egy kevésbé koncentrált hatóanyag-tartalmú zselét kapunk, amit esténként a fogunkra kenve, majd a sínt ráhelyezve történik a kezelés, míg a helyben történő fehérítésnél a fogorvos egy koncentráltabb zselét használva, körülbelül egy óra alatt eléri a kívánt hatást. A zselé egyébként fény hatására aktiválódik, és oxigén segítségével segít megtisztítani az elszíneződött felületet.

Rendelőben – lézeres eljárás

Ennek az eljárásnak már hatszámjegyű az ára, cserébe viszont az elérhető egyik legfejlettebb, leghatékonyabb technológiával végzett, leginkább tartós eredményt kapjuk. Több néven is fut a kezelés, de a lényege mindenhol ugyanaz: itt is zselét visznek fel először a felületre, majd erős fénnyel megvilágítják, így gyorsan, egyszeri kezeléssel érhetünk el jelentős változást. Ez módszer akár célzottan, egy-egy fogra is alkalmazható.

AMIT NE!

Kivételesen ne hallgassunk a régiek tanácsaira, semmiképpen ne dörzsöljük például sóval a fogak felületét, hiszen a kellemetlen íz mellett – látható – karcolásokat ejthetünk a fogzománcon, ami sérülékenyebbé teszi a fogainkat, sőt idővel komoly fájdalommal is jár.

Hasonlóan értelmetlen és káros a gyümölcssavas dörzsölés, hiszen a (gyümölcs)savak felpuhítják a fogzománcot, így sikálás/dörzsölés hatására jelentősen elvékonyodhat, később el is színeződhet - pont a vágyottal ellentétes hatást elérve.

Ti kipróbáltátok már valamelyik módszert? Mik a tapasztalatok?

PKD