Genetika, táplálkozás, testmozgás? Mindannyian másban hiszünk. Mást és mást tartunk felelősnek életünk éveinek számaiért, egészségi állapotunkért. Próbáljuk védeni testünket életmódunkkal, vagy éppen a sebészet eszközeihez nyúlni, hogy külsőnket fiatalítsuk. Ősi mítoszokon és meséken kívül eddig viszont még senki nem állt elő a fiatalság forrásával. A világ egyik legidősebb emberének boncolásakor azonban a tudósok a jövő számára eddigihez nem fogható előrelépéssel álltak elő.
A kutatás alapjai 2005-re nyúlnak vissza. Hendrikje van Andel-Schipper nevű hölgy ugyanis 115 évesen beírta magát a történelembe. A hölgy ugyanis minden idők legidősebb holland származású emberévé vált. Történetének iróniája, hogy koraszülöttként 1890-ben sokáig nem voltak benne biztosak az orvosok, hogy az 1 hónapot is megérné. Nem beszélve arról, hogy iskolás évei kezdetén is állandó betegeskedéssel küzdött. Mégis történelmet írt. Hendrikje van Andel-Schipperről egy rövidebb összeállítást itt találhatunk.
Átlépve 110. életévét Hendrikje korához képest kifejezetten jó egészségügyi állapotban volt egészen halála napjáig. A holland hölgy halála előtt hozzájárult testének tudományos orvosi vizsgálatokra bocsájtásához. Az orvosok így egy a kutatások szempontjából egyedi felajánlást kapott. Egyben lehetőséget is arra, hogy a tudományos élet közelebb kerülhessen az öregedés logikájának megfejtéséhez.
A kutatókat kifejezetten a szomatikus, azaz testi sejtekben és szövetekben felhalmozódott mutációk és az öregedés aranyosságának kérdése foglalkoztatta. A boncolás meglepő eredményt hozott. Pontosan 450 szomatikus mutációt fedeztek fel Hendrikje egészséges fehér vérsejtjeiben. Továbbá, ezen mutációk a nem-kódoló régiókban voltak fellelhetőek, melyek nem evolúciósan konzerválódtak és ártalmatlan mutációnak tűnnek, azokkal szemben melyeket betegségekkel azonosítunk. Sejtosztódás közben gyakoriak a DNS-replikációk, de a legtöbb esetben eltávolításra kerülnek, hiszen betegséghez vezetnek. A tény azonban, hogy a korábban említett Hendrikje sejtjeiben található mutációk nem jelentettek fenyegetést egészségére, azt jelenti, hogy a holland hölgy teste nagyon hatékonyan szűrte ki és távolította el maga a szervezetére káros sejt mutációkat. Nem beszélve a tényről, hogy megadott számú mutáció nem zavarja meg a szövetek egészségét.
További kutatások azt is kimutatták, hogy a fehér vérsejtjeinek döntő többsége két őssejtből származott. Melyből a tudódok azt a következtetést vonták le, hogy őssejtjeinek száma jelentősen megcsappant, hiszen születéskor közel 20,000 vér őssejttel rendelkezünk. Arra is rájöttek, hogy az úgynevezett telomerek, - melyek a kromoszómák végén lévő védősapkák – a fehér vérsejtjein rendkívül lerövidültek. Megközelítőleg 17-szer voltak rövidebbek azokhoz képest, melyek az agysejtjein voltak. A telomerek rövidülése egy természetes, fokozatosan végbemenő folyamat akár csak a sejtosztódás. Azonban egy idő után a sejtek elhalnak. Ahogy ez a folyamat fokozatosan az őssejtjeinket is utoléri, úgynevezett őssejt kimerültséget tapasztalunk.
Ezen két tudományos eredmény, arra enged következtetni, hogy őssejtjeink állapota egy rendkívül korlátozó faktor életünk során. Hiszen, ahogy a lassú folyamat során számuk csökken, úgy testünk veszít szövetregeneráló képességén. Ráadásul ezen eredmények azt is sejtetik, hogy az öregedési folyamatok lelassíthatóak a testben lévő elöregedő őssejtek fiatalabbra cserélésével. Ezen módszerrel ugyanis eredeti hosszúságú telomerekkel testünkben a fiatal állapotot stimulálnánk. A kutatók azt is elmondták, hogy ezen őssejtek feltehetően csak vérsejteknél lennének alkalmazhatóak, más sejteknél nem.
Az viszont egészen biztos, hogy egy lépéssel közelebb az emberiség az öregedési folyamat lelassításához. És valljuk be, amilyen dinamikus és innovatív a technológiai és orvostudományi fejlődés egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő években akár fizikai megoldásokkal is előállhatnak a kutatóorvosok. Amit pedig addig is tehetünk, hogy egészségesen élünk, meditálunk és mozgunk. Hiszen egy nemrégiben kijött tanulmány szerint az egészséges életmód bizony megfiatalítja sejtjeinket, és nagy valószínűséggel növeli éveinknek számát is.
