Vagy mégis. Vagy még nem, de később lesz. A napozás hasznos, egészséges (testünk ilyenkor nagy mennyiségű D-vitamint szintetizál) és kellemes időtöltés tud lenni a hőségben, főleg vízparttal párosítva, de azért nem árt egy minimális tudatosság és odafigyelés a nagy kényelmesség közepette – bőrünk, kinézetünk, de akár életünk is múlhat rajta. Következzék tehát a múlt héten említett szendvics felső, szezámmagos része!
Kezdjük a pozitívumoknál: a napozás jó. Szép barnák leszünk tőle, amit manapság nyáron már szinte elvárnak. A fehér bőrt rögtön sápadtnak bélyegzik, óvatosan érdeklődnek milyen betegségben szenvedünk, miért nem sikerült egészséges színre szert tennünk – ellentétben a 19-ik századdal, amikor a napbarnított bőr a földeken dolgozó nép jellegzetessége, sőt bélyege volt, míg az udvarházak urai, de leginkább hölgyei porcelánfehér bőrükkel (szó szerint) villogtak, napernyővel óvva ékességüket.
De amiért igazán jó a napsütés, az a D-vitamin. Az utóbbi években sokat vizsgált, zsírban oldódó vitamin ma igazi sláger: a legtöbb életmódportál csodaszerként írja le, ami nem feltétlenül áll messze a valóságtól. Hiányában könnyebben fertőződünk meg vírusoktól és baktériumoktól, pótlása segíthet megelőzni olyan, ma civilizációsnak nevezett betegségek kialakulását, mint a rák, a 2-es típusú (életmód miatt kialakuló) cukorbetegség, a sclerois multiplex és más autoimmun betegségek, de jelentősen javíthat az asztmás betegek és allergiások panaszain is (korábban elsősorban a kalcium felszívódását segítő hatóanyagként ismerték, ezért az angol-kór kapcsán talán már hallottunk róla). A napfény hatására termelődő D-vitamin sokkal hatékonyabb, mint a pótlással, étrend-kiegészítőkkel a szervezetbe juttatott, ezért egyes orvosok gyakran adott kezelések részeként ajánlják pácienseiknek szolárium használatát a téli hónapokban, a tablettás bevitel helyett vagy mellett.
Érdemes azonban vigyázni a napsugarakkal. Az ózonréteg vékonyodása miatt a nyári hónapokban nem ritkán már 15-20, a tűző napon eltöltött perc után bőrpír jelentkezhet, nem csak az érzékeny bőrűeknél. A napégés pedig nem játék: komolynak a másnapra sem múló, húzódó, irritált pirosodás tekinthető, életünk során már egy ilyen alkalom is (a többszöri leégés pedig halmozódva) jelentősen megnöveli a rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) későbbi kialakulásának esélyét, ami az egyik legagresszívabb, leghamarabb áttéteket képző daganattípus. Emellett pedig a túlzásba vitt napozás, vagy akár szoláriumozás a fokozott igénybevétel miatt öregíti bőrünket, semlegesítve a D-vitamin anti-aging hatásait.
Mit tehetünk, mire figyeljünk?
Ha tudjuk szabályozni, hogy mikor tartózkodjunk a napon, akkor lehetőleg 11 órától délután 3-ig ne merészkedjünk ki az árnyékból. Ha mégis kimegyünk, legalább ebben az időszakban használjunk bőrtípusunknak megfelelő napvédő krémet vagy olajat. Ezek faktorszáma azt jelöli, hány perccel hosszabbítják meg a napon, leégés eltölthető időt (gyakorlatilag azért egy órás védelmet mindegyik biztosít). 15-20-as faktorszám alatt nem érdemes nézelődni, az érzékeny bőrűek (és a sok anyajeggyel, szeplővel rendelkezők) inkább 30-35 körül indítsanak. Ne ódzkodjunk ezektől a termékektől – amellett, hogy védelmet biztosítanak, ápolják bőrünket, sőt még a barnulást is elősegítik, természetesen égés nélkül.
Vízparton pihenve a napvédő termék felvitele és alapos elkenése után érdemes várni 10-15 percet, mielőtt egy kis csobbanással hűtenénk agyvizünket, nehogy lemossuk a védelmet.
Érdemes lehet továbbá megvizsgáltatni a bőrünk mélyebb, nem látható rétegeinek állapotát is. Ehhez nem kell műtét, elég egy Visia arcdiagnosztikai vizsgálat, ami különböző szögekből készített fényképeken mutatja meg az eltömődött pórusok mellett például az eddigi napozások okozta hatásokat, melyek láthatóvá csak évek múlva válnak majd. Én már kipróbáltam (tehát férfiakat is szívesen fogadnak), többek között az ezt követő konzultáción hallottak alapján írom ezt a bejegyzést is.
+1. Napszemüveg! Ez a találmány sem ellenünk van, éljünk hát vele! Ha hunyorognunk kell a túlzottan erős fénytől, vegyük fel, mert ezzel megvédhetjük szemünket a károsodástól, valamint a szemünk sarkában rejtőzködő szarkalábakat sem erősítjük tovább. Legjobb, ha polárszűrős napszemüveget vásárolunk, mert ez nem csak a vízszintesen érkező UV sugarakat szűri meg, hanem a visszaverődőeket is (jobb üzletekben vannak olyan speciális tükrök, amint tesztelhetjük ezt a funkciót). A látása mindenkinek meg kell, hogy érjen ennyit (kékszeműeknek meg pláne)!
Azt pedig remélem mondanom sem kell, hogy közvetlenül a Napba nem nézünk, sem napfelkeltekor, sem naplementekor, mert hamarosan már nem lesz mit nézni, ilyenkor is ugyan olyan káros szemünkre, csak a fénye gyengébb!
Nektek van kellemetlen, napégős, szemfájdítós tapasztalatotok?
PKD
