Manapság a napszemüveget már elsősorban kiegészítőként viseljük, nem a funkciója miatt. Érdemes azonban itt is tudatosan választani, ezzel hosszú távon sokat tehetünk saját egészségünkért és megjelenésünkért. Ne csak bőrünket védjük a napsütésben, óvjuk szemünk világát is!

A Napból érkező ultraibolya-sugárzás egy részét a légkör és az ózonréteg megszűri (UV C-t teljes mértékben, UV B egy részét), egy része azonban eléri a földfelszínt (UV A és UV B), tehát saját érdekünkben célszerű védekezni ellene. Amellett, hogy az erős fény miatt ráncoljuk a homlokunk, ezáltal mélyítjük a barázdákat, így elősegítve a ráncok kialakulását, a vakító hatás könnyen balesetveszélyt idézhet elő a közlekedésben.

Ha az esztétikai kérdéseken túl vagyunk, kiválasztottuk a nekünk formailag tetsző darabot, az alább pontokba szedett tippek segíthetnek megelőzni, hogy egy olyan terméket vásároljunk meg, ami többet árt, mint használ.

Minden esetben kötelező feltüntetni a napszemüvegen:

1. a gyártó vagy forgalmazó nevét, címét;
2. a ’CE’ jelölést, ami a termékmegfelelőségi tanúsítvány meglétét jelenti;
3. a filterkategóriát (2-3. kategória az ideális többnyire):
   1. 0. kategória: enyhén színezett, vagy tiszta lencse;
   2. 1. kategória: enyhén színezett lencse, részben felhős időre;
   3. 2. kategória: közepesen színezett lencse, átlagos napsütéses időre;
   4. 3. kategória: sötét lencse, erős napsütéses időre;
   5. 4. kategória: nagyon sötét lencse, kifejezetten erős napsütéses időre ajánlott;
4. az UV 400-as jelölés pedig a 100%-os UV sugárzás elleni védelmet jelöli (ezt optikus szaküzletekben kérésre bármikor, ingyen ellenőrzik – érdemes vásárlás előtt, illetve bizonytalan eredetű, olcsóbb termékeknél vásárlás után megtenni, mert a nem megfelelő lencse komoly, maradandó látáskárosodásokat okozhat.

A polarizált lencse védelme még összetettebb, hiszen ez nem csak a szemből érkező sugárzást képes megszűrni, hanem a talajról visszaverődőeket is, ezért gépjárművezetéshez, horgászathoz, vitorlázáshoz kifejezetten optimális választást jelent. A polár szűrő meglétét speciális tükörrel, vagy két polarizált lencséjű szemüveget merőlegesen egymás mögé tartva (ilyenkor nem látunk át a lencséken) magunk is ellenőrizhetjük.

Végül pedig részben hasznos információként, részben egyfajta ’good to know’-ként a különböző színű lencsék hatásait, előnyeit-hátrányait ismertetjük.

Barna: növeli a kontraszt- és mélységlátást, élesíti a színeket, nyugtatja a szemet – erős napsütés esetén ideális.

Szürke: természetes árnyalat, legkevésbé ez torzítja a színeket.

Zöld: gyengébb fényviszonyok esetén lehet ideális.

Sárga: fokozza az élességet, ezért hasznos lehet rossz látási viszonyok között (köd, hóesés, erős zápor), erős fényben viszont pont emiatt zavaró.

Kék: nem ajánlott, tartós viselés esetén negatívan befolyásolhatja a színérzékelést.

Ti mennyire tudatosan vásároltok napszemüveget? Odafigyeltek a szemetek védelmére is?

PKD

A sok front és nagy hőmérséklet-ingadozás közepette nem szeretnék komolyabb olvasmánnyal előállni, inkább egy könnyedebb, rövid bejegyzéssel készültem. A következő öt tipp olyan, mint egy könnyed saláta: ideális egy nyári délutánra.

Arcápolásról már korábban is szót ejtettem néhányszor: a borotválkozás rituáléja, a pattanások és a mimikai ráncok megelőzése, valamint az általános bőrápolás és a bőrradírozás kapcsán. Ma ezek esszenciáját foglalom össze. Fogyasszátok egészséggel!

1. Jó reggelt mosakodás

Minden reggel első teendőink között legyen az arc alapos megtisztítása. Nem csak az ébredésben segít, arcbőrünket is felfrissíti, sőt finom masszírozással kiegészítve (ez lehet akár valamilyen arclemosó balzsam vagy tonik, de akár a borotvahab felvitele is) a vérkeringés felpezsdítése által segíti az érintett terület anyagcseréjét.

2. UV védelem

Tartósan napsütéses idő esetén fordítsunk figyelmet arcunk védelmére, télen is, nyáron is! A forró nyári szellő ugyan olyan, akár a szikrázó téli napsütés – ilyenkor nagyon hamar lepirulhatunk, mindenképp védjük arcunkat (és füleinket is!). A napvédő krém faktorszáma bőrtípus függvénye, de 15-ös alatt nem igazán érdemes körülnézni.

3. Hidratálás

Bármennyire is izzadunk, bőrünknek szüksége van hidratálásra, különösen nyaraláskor, az egész napos fürdések után. Használjunk könnyebb, vizes bázisú készítményeket az olajosabb/zsírosabb verziók helyett, természetesen a férfiaknak készült kollekciókból. Párunké nem fejt ki tökéletes hatást! Használat előtt tisztítsuk meg az érintett bőrfelületet, hogy ne maradjon szennyeződés az érintett bőrfelületen.

4. Bőrradírozás

Múlt héten ejtettünk hosszabban szót a témáról. Ami itt és most a lényeg: segítsük bőrünk regenerálódását a felső, elhasználódott és elhalt hámsejtek eltávolításán, valamint a dörzsölés vérkeringés-élénkítő hatásán keresztül. 7-10 naponta érdemes elvégezni: sűrűbben alkalmazva túlzottan igénybe veszi a bőrt, ritkábban alkalmazva kevéssé fejti ki pozitív hatását.

5. Nyugtával dicsérd a napot!

Nap végén, fürdésnél tiszteljük meg arcbőrünket is, használjunk valamilyen arctisztító terméket lefekvés előtt, hogy tisztán térhessen nyugovóra arcunk is, a hosszan tartó anti-aging hatás érdekében.

Ha személyre és bőrtípusra szabott arcápolási tippeket szeretnétek, jelentkezzetek be kozmetikusunkhoz itt.

Ti hogyan ápoljátok arcotokat? Mivel egészítenétek ki a bejegyzést?

PKD

Az orvostudomány fejlődésével egyidőben a fejlett országokban élő emberek várható élettartalma megnőtt. Amerikában nemtől és bőrszíntől függetlenül 35 év alatt a várható élettartam 7 évvel nőtt, így az emberek hosszabb és egészségesebb életre vágynak, ezzel teret adva a szépségipar vállalatainak arra, hogy versenyezzenek kegyeikért. Néhány ilyen termék illetve szolgáltatás működik, néhány ellenben hatástalannak bizonyul. Az alábbi öt tipp alkalmazása nem csak segít megőrizni fiatalságunkat, az öregedés tüneteit is lelassítja.

5) Ne dohányozz!

A legjobb dolog, amit a bőrödért tehetsz, és egyben talán az egyik legnehezebb is - ne dohányozz. Ha már rég nem volt a kezedben cigaretta, szerencsés vagy, ha azonban minimum fél dobozzal elszívsz naponta, mindenképp vedd figyelembe az alábbi káros hatásokat: a dohányzás közvetlenül hat a bőrre, és biokémiailag megváltoztatja a sejteket. Rombolja a kollagént és az elasztint a dermális rétegben, ezáltal elősegíti a ráncok képződését. A véredényekre is negatív hatással van. Ha ez még mind nem lenne elég, maga a tevékenység is káros az arcunknak, a gyakran csücsörített ajkak és hunyorgó szemek zsíros, megviselt bőrhöz vezetnek. 

4) Étkezz egészségesen!

Ahogy mondják, az vagy, amit megszel. A mondás arra utal, akár jól, akár károsan étkezünk, az sajnos meglátszik a testünkön. Néhány étel valóban segíthet lelassítani az öregedést a benne lévő tápanyagok miatt. Úgy tartják, a testünk a szabad gyökök támadása által lesz megviselt. Ezek olyan molekulák vagy atomok, melyek nem csatlakoznak elektronhoz. Később ezek a gyökök kapcsolódhatnak megannyi molekulához, de sajnos olyanhoz is, mely végül eltávolítja őket.

Itt jön képbe a táplálkozás szerepe. Az ételben ugyanis olyan antioxidánsok vannak, melyek segítenek semlegesíteni és stabilizálni a gyököket, pl. minél több C és E vitamint fogyasztunk, azok annál több gyöktől veszik el az esélyt, hogy rongálják szervezetünket és bőrsejtjeinket. Ezen módszer hatékonysága még a mai napig vitatott, az orvosok azonban azt ajánlják, együnk minél több antioxidánst, melyet például a színes zöldségekben, és a hidegvízi halakban (pisztráng, lazac...) találunk.

3) Óvatosan a napozással!

Meg kell szűrnünk a napfényben található jótékony UV sugarakat, ugyanis az ultraibolya sugárzás stimulálja a vitaminok előállítását. A megfelelő melatonin szint nélkül az ember hajlamosabb a depresszióra. A sugárzás továbbá nem csak a bőrszövetekben található kollagént pusztítja, hanem csökkenti testünk kollagéntermelő képességét. Van azonban néhány módszer melyek sikeresen hárítják a nap okozta károsodást. A bőrgyógyászok szerint rendszeresen kell alkalmaznunk minimum 15 fényvédő faktort tartalmazó napvédőt, ha napra megyünk.

Néhány étel szintén alkalmas a nap okozta károk elleni védekezésre. Egy kutatás kimutatta, hogy 50 mg zöld tea kivonatot tartalmazó kenőcs heti háromszori alkalmazása 67%-kal csökkentette a bőrrák kialakulását patkányok bőrén.

2) Emelj súlyokat!

Az öregedés legszembetűnőbb jelei közé tartoznak a görnyedt testtartás, valamint a remegő végtagok. A bőr alatti izomrostok megőrzésének érdekében mihamarabb ajánlott elkezdeni rendszeresen sportolni, súlyokkal edzeni, Az izomzat pusztulása az idegsejtek halálához vezet, amely negatívan befolyásolja az izomrostokat, ezek így idővel egyre nehezebben működnek. Egy 2004-es tanulmány szerint heti háromszori 45 perces edzéssel 12 hét alatt 32%-kal erősödnek az izomrostok!

1) Kerüld a stresszt!

Testünk egy bonyolult kapcsolatban áll agyunkkal. Sajnos ez azonban nem minden helyzetben pozitív, Az idegeskedés ugyanis eleinte csak sejtjeinkre van negatív hatással, később azonban szöveteinkre, majd szerveinkre is.

A stressz a kromoszómák végén található telomerek idő előtti rövidüléséhez vezet, tehát a stressz csökkentése egy belső öregedésgátló módszer. Így jobban is alhatunk, amely szintén pozitív hatással lesz fiatalos megjelenésünkre: csökkenti a ráncok mennyiségét, és a szemünk alatti táskák kialakulásának esélyét.

Manapság megannyi stressz csökkentő módszerrel találkozhatunk melyek nem igényelnek semmilyen orvosi beavatkozást vagy gyógyszert. MI is lehetne természetesebb az edzésnél? A legtöbb orvos arra esküszik, mozgassuk testünk rendszeresen, így nem csak magabiztosabbak leszünk, de felszabadítja agyunkban a boldogághormonokat, így összességében jobban érezzük majd magunkat. A pozitív gondolkodás, a barátokkal és családdal töltött idő és a kommunikációs készségek fejlesztése szintén csökkentik a stresszt.

Vagy mégis. Vagy még nem, de később lesz. A napozás hasznos, egészséges (testünk ilyenkor nagy mennyiségű D-vitamint szintetizál) és kellemes időtöltés tud lenni a hőségben, főleg vízparttal párosítva, de azért nem árt egy minimális tudatosság és odafigyelés a nagy kényelmesség közepette – bőrünk, kinézetünk, de akár életünk is múlhat rajta. Következzék tehát a múlt héten említett szendvics felső, szezámmagos része!

Kezdjük a pozitívumoknál: a napozás jó. Szép barnák leszünk tőle, amit manapság nyáron már szinte elvárnak. A fehér bőrt rögtön sápadtnak bélyegzik, óvatosan érdeklődnek milyen betegségben szenvedünk, miért nem sikerült egészséges színre szert tennünk – ellentétben a 19-ik századdal, amikor a napbarnított bőr a földeken dolgozó nép jellegzetessége, sőt bélyege volt, míg az udvarházak urai, de leginkább hölgyei porcelánfehér bőrükkel (szó szerint) villogtak, napernyővel óvva ékességüket.

De amiért igazán jó a napsütés, az a D-vitamin. Az utóbbi években sokat vizsgált, zsírban oldódó vitamin ma igazi sláger: a legtöbb életmódportál csodaszerként írja le, ami nem feltétlenül áll messze a valóságtól. Hiányában könnyebben fertőződünk meg vírusoktól és baktériumoktól, pótlása segíthet megelőzni olyan, ma civilizációsnak nevezett betegségek kialakulását, mint a rák, a 2-es típusú (életmód miatt kialakuló) cukorbetegség, a sclerois multiplex és más autoimmun betegségek, de jelentősen javíthat az asztmás betegek és allergiások panaszain is (korábban elsősorban a kalcium felszívódását segítő hatóanyagként ismerték, ezért az angol-kór kapcsán talán már hallottunk róla). A napfény hatására termelődő D-vitamin sokkal hatékonyabb, mint a pótlással, étrend-kiegészítőkkel a szervezetbe juttatott, ezért egyes orvosok gyakran adott kezelések részeként ajánlják pácienseiknek szolárium használatát a téli hónapokban, a tablettás bevitel helyett vagy mellett.

Érdemes azonban vigyázni a napsugarakkal. Az ózonréteg vékonyodása miatt a nyári hónapokban nem ritkán már 15-20, a tűző napon eltöltött perc után bőrpír jelentkezhet, nem csak az érzékeny bőrűeknél. A napégés pedig nem játék: komolynak a másnapra sem múló, húzódó, irritált pirosodás tekinthető, életünk során már egy ilyen alkalom is (a többszöri leégés pedig halmozódva) jelentősen megnöveli a rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) későbbi kialakulásának esélyét, ami az egyik legagresszívabb, leghamarabb áttéteket képző daganattípus. Emellett pedig a túlzásba vitt napozás, vagy akár szoláriumozás a fokozott igénybevétel miatt öregíti bőrünket, semlegesítve a D-vitamin anti-aging hatásait.

Mit tehetünk, mire figyeljünk?

Ha tudjuk szabályozni, hogy mikor tartózkodjunk a napon, akkor lehetőleg 11 órától délután 3-ig ne merészkedjünk ki az árnyékból. Ha mégis kimegyünk, legalább ebben az időszakban használjunk bőrtípusunknak megfelelő napvédő krémet vagy olajat. Ezek faktorszáma azt jelöli, hány perccel hosszabbítják meg a napon, leégés eltölthető időt (gyakorlatilag azért egy órás védelmet mindegyik biztosít). 15-20-as faktorszám alatt nem érdemes nézelődni, az érzékeny bőrűek (és a sok anyajeggyel, szeplővel rendelkezők) inkább 30-35 körül indítsanak. Ne ódzkodjunk ezektől a termékektől – amellett, hogy védelmet biztosítanak, ápolják bőrünket, sőt még a barnulást is elősegítik, természetesen égés nélkül.

Vízparton pihenve a napvédő termék felvitele és alapos elkenése után érdemes várni 10-15 percet, mielőtt egy kis csobbanással hűtenénk agyvizünket, nehogy lemossuk a védelmet.

Érdemes lehet továbbá megvizsgáltatni a bőrünk mélyebb, nem látható rétegeinek állapotát is. Ehhez nem kell műtét, elég egy Visia arcdiagnosztikai vizsgálat, ami különböző szögekből készített fényképeken mutatja meg az eltömődött pórusok mellett például az eddigi napozások okozta hatásokat, melyek láthatóvá csak évek múlva válnak majd. Én már kipróbáltam (tehát férfiakat is szívesen fogadnak), többek között az ezt követő konzultáción hallottak alapján írom ezt a bejegyzést is.

+1. Napszemüveg! Ez a találmány sem ellenünk van, éljünk hát vele! Ha hunyorognunk kell a túlzottan erős fénytől, vegyük fel, mert ezzel megvédhetjük szemünket a károsodástól, valamint a szemünk sarkában rejtőzködő szarkalábakat sem erősítjük tovább. Legjobb, ha polárszűrős napszemüveget vásárolunk, mert ez nem csak a vízszintesen érkező UV sugarakat szűri meg, hanem a visszaverődőeket is (jobb üzletekben vannak olyan speciális tükrök, amint tesztelhetjük ezt a funkciót). A látása mindenkinek meg kell, hogy érjen ennyit (kékszeműeknek meg pláne)!

Azt pedig remélem mondanom sem kell, hogy közvetlenül a Napba nem nézünk, sem napfelkeltekor, sem naplementekor, mert hamarosan már nem lesz mit nézni, ilyenkor is ugyan olyan káros szemünkre, csak a fénye gyengébb!

Nektek van kellemetlen, napégős, szemfájdítós tapasztalatotok?

PKD